Az Alkagesta vezérigazgatója fellépésre szólítja fel a hajózási ágazatot az elszabaduló fuvarköltségek ellen

A világ fő kereskedelmi útvonalain tapasztalt rekord szállítási költségeket nem szabad megváltoztathatatlan adottságként elfogadni Orkhan Rustamov, a máltai székhelyű Alkagesta árukereskedőház vezérigazgatója szerint. A The Motorship által közölt exkluzív véleménycikkében Rustamov amellett érvel, hogy a hajózási és kereskedelmi ágazatnak saját gyakorlati intézkedésekkel kell reagálnia, nem pedig az események lecsendesedésére várnia.

Rustamov az árupiaci kiadó, az Argus árkövetésére hivatkozik, amely 2005-ben kezdte figyelni a globális hajózási hálózat kulcsfontosságú árait. Az elmúlt hetekben, a szolgáltatás indulása óta először, több jelentős árszint is új rekordot döntött: a Panama-csatorna mindkét zsilipjén történő áthaladás díja elérte a 2,5 millió amerikai dollárt, rekordot értek el a fekete-tengeri tartályhajók fuvardíjai, valamint az Öbölből a Távol-Keletre irányuló olajszállítás díja. Az Európa-szerte tapasztalt aszályok a Rajnán történő fuvarozás költségeit is 14 éves csúcsra emelték.

Az Alkagesta vezetőségének élén álló vezérigazgató elismeri, hogy a nyomás valós. A Hormuz térségében időről időre fellángoló konfliktus és a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának stabilitásával kapcsolatos tartós bizonytalanság továbbra is állandó tényező, a romló éghajlat egyre súlyosabb hatásai pedig további nehézségeket okoznak azoknak, akik a nemzetközi tengeri útvonalakon szereznek be és szállítanak árukat.

Mindezt azonban kész tényként kezelni szerinte végzetes hiba lenne. Egyik tényező sem fog egyhamar megváltozni, a folyamatosan emelkedő árak kiváltotta instabilitás pedig jelentős kockázatot jelent mind a hajózási, mind a kereskedelmi ágazatra. Ez a cselekvési kényszer alatt álló kormányok és nemzetközi szervezetek vizsgálódását és intézkedéseit vonja maga után, és hosszú távon károsítja az ágazat hírnevét mint az alapvető erőforrások gondnokáét.

Rustamov kulcsszava a rugalmasság. Mint írja, a hajózási vállalatoknak szorosan együtt kell működniük a kereskedőkkel egy olyan fizikai árukereskedelmi stratégia kidolgozásában, amely képes gyorsan alkalmazkodni és reagálni a váratlan eseményekre. A hajókat, az útvonalválasztást és a fuvarozást túl gyakran kezelik egy szűk látókörű beszerzési stratégia különálló elemeiként, nem pedig egyetlen összefüggő döntésként. Ezt a megközelítést az Alkagesta kereskedési részlege több mint 48 országban alkalmazza a kőolajtermékek, műtrágyák, bioüzemanyagok és acél kereskedelmében.

A lehetőségek sokféleségének — a beszerzési források, a szállítási módok és az útvonalválasztás terén — alapkövetelménynek kellene lennie az ágazat minden szereplője számára, nem csupán kívánatos extrának. Rustamov szerint itt válik döntővé a kereskedőkkel való szoros együttműködés: a kereskedők rendelkeznek azzal a rugalmassággal, kapcsolatrendszerrel és sok esetben globális jelenléttel, amely gyors váltást tesz lehetővé a volatilitás és a hirtelen geopolitikai válságok idején. Mindennapjaik lényege a gyors munkavégzés.

Az ágazatnak az is felelőssége, hogy forgatókönyveket tervezzen, és jóval a problémák felmerülése előtt vészhelyzeti megoldásokat készítsen elő. Az ellátási lánc bármely részével kapcsolatban csak kevés feltételezés tekinthető biztonságosnak: az alapvető áruk beszerzése, finomítása, elosztása és fogadása mögött álló infrastruktúra bármikor veszélybe kerülhet, ahogyan azt 2026 eseményei megmutatták. Mi a terv, ha egy finomító vagy kikötő egy hónapra kiesik? Használhatók helyette közúti járművek vagy csővezetékek? Az alternatívának nem kell tökéletesnek vagy a legolcsóbbnak lennie, írja Rustamov — csupán működőképesnek.

Legélesebb kritikája az ágazat pillanatnyi árakhoz való rögeszmés ragaszkodását illeti. A kereskedhető áruk azonnali árára összpontosítva a hajózási vállalatok és a kereskedők nem kerülnek erős hosszú távú pozícióba, még ha a média, a brókerek, a beszállítók és az ügyfelek a mai és holnapi piaci elmozdulásokra reagálnak is a legerősebben. Értelmezésében 2026 — akárcsak 2022 — figyelmeztetés arra, hogy időt, pénzt és erőforrásokat kell fordítani az ellátási lánc egészére.

Következtetése szerint ennek kellene a hajózási vállalatok és kereskedőházak vezetőségi üléseinek középpontjában állnia. Több mint fél év telt el a hormuzi konfliktus kezdete óta, ami elegendő idő lett volna az ellenálló, diverzifikált ellátási hálózatok és vészhelyzeti tervek kiépítésének megkezdésére. Ha úgy ítélik meg, hogy az ágazat ebben kudarcot vallott, az veszélyezteti a globális gazdaságot működtető erőforrások gondnokaként betöltött helyzetét — és ami a legfontosabb, szabad utat enged az árak elszabadulásának a jövőbeli sokkok idején.

A teljes véleménycikket a The Motorship közli, a vállalatról további háttérinformációk pedig az Alkagesta médiaközpontjában érhetők el.