SIBCON 2026: A hajóüzemanyag-vásárlók összevonják keresletüket, ahogy az elérhetőség megelőzi az árat

A hajóüzemanyag-beszerzést az ár helyett már a kínálat vezérli, hallhatták szerdán a szingapúri SIBCON 2026 küldöttei. Az üzemanyagpiaci kilátásokkal foglalkozó panel arra jutott, hogy a piac a partnerségben keresi a választ: összevont keresletben, három–hat hónapra előre szóló ellátási garanciákban, valamint a szállítók és vásárlók kikötőnkénti közös tervezésében.

A hátteret a Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom folyamatos fennakadásai adják. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb kommentárjára hivatkozva a panel megjegyezte, hogy a szoroson áthaladó mennyiség augusztusban napi 7,6 millió hordó volt, mintegy napi 13,1 millió hordóval a háború előtti szint alatt. Az amerikai Energiainformációs Hivatal szerint a Brent azonnali ára szeptemberben hordónként átlagosan 114 dollár volt, és szeptember 15-én elérte a 131 dollárt. Az elkerülő vezetékek és a máshol megvalósuló többlettermelés segítenek, de a panel szerint nem helyettesítik az Öböl térségét mint finomított termékek forrását. A dízelre érdemes figyelni, a bizonytalanság pedig várhatóan legalább az idei év végéig tart.

A vásárlók első kérdése már nem az, mennyibe kerül az üzemanyag, hanem hogy rendelkezésre áll-e. A megváltozott hajózási útvonalak olyan kikötőket nyitottak meg, amelyek korábban sosem szolgáltak tankolási megállóként, így egy szállítónak ma már a molekulák mellett az útvonalakat is ismernie kell. A vásárlók jóval több kikötőben tankolnak, mint korábban, és ma már tényleges költsége van annak, ha valaki előzetes értesítés nélkül érkezik Szingapúrba. Egyes hajótulajdonosok összevonják keresletüket, hogy nagy tételben vásárolhassanak, és olyan szerződéseket érhessenek el, amelyeket egyedül nem tudnának megszerezni; további összefogás várható mind a vevői, mind a kínálati oldalon.

A panel az üzemanyag-összetétel kérdésében is hasonlóan egyértelmű volt. Az alternatív üzemanyagok továbbra is a kereslet kis részét adják, és egy kettős üzemanyagú hajó nem teremt automatikusan metanol- vagy ammóniakeresletet. Az összetételt hagyományos üzemanyagok, LNG, valamint idővel több metanol és ammónia alkotja majd, miközben a magas kéntartalmú fűtőolaj a füstgázmosóknak köszönhetően „egy ideig” megmarad. A bioüzemanyagok kínálják a legközelebbi távú műszaki előnyt, de a legsúlyosabb alapanyagproblémával szembesülnek, versenyezve a repülőgép-üzemanyagokkal és a közúti üzemanyagokra vonatkozó kötelező előírásokkal. A panel szerint a szállítóknak határozott vásárlói kötelezettségvállalásokra van szükségük, mielőtt uszályokba, tartályokba és beszerzési forrásokba fektethetnek.

A megfelelés és a minőség is napirenden volt: egyes vásárlók és szállítók ügyfeleik, bankjaik és ellátási láncaik védelmében túllépnek a jogszabályi minimumokon, az üzemanyagok nyomon követhetősége egyre nehezebb, az előzetes vizsgálatokat üdvözlik, az auditok és az üzleti partnerek megismerését szolgáló ellenőrzések pedig fontosabbak, mint valaha. A küldöttek azt hallhatták, hogy a kizárólag ár alapján történő vásárlás lefelé tartó versennyé válhat.

Az elérhetőségnek a költségekkel szembeni előtérbe helyezése azt a megállapítást visszhangozza, amelyet az Alkagesta szingapúri hajóüzemanyag-csapata tett az év korábbi részében: a kereskedők és hajótulajdonosok valódi kérdése már nem az, mennyibe kerül majd az üzemanyag, hanem hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e. Az ülést a Chatham House-szabály szerint tartották, ezért az elhangzottakról az egyes felszólalók megnevezése nélkül számolunk be.